Tegnap az oviból hatalmas bömböléssel vonultunk haza, mert én gonosz, nem engedtem, készültem úgy, hogy ő ott aludhasson. Teljesen meglepett ezzel, eszembe sem jutott az ottalvásdolog. Végül lassan helyreállt a nyugalom, otthon választottunk egy ágyneműt, rávarrtam a katicákat, választottunk hálóinget, minden készen állt. Úgy beszéltük meg, ma visszamegyek ebéd körül, ha akar hazajön, ha ott szeretne aludni, marad. Maradni szeretett volna. Amikor érte mentem, kiderült, hogy volt némi pityergés, az óvó néni után (közben váltották egymást), meg utánam, merthogy alvás bizony nála nem volt. Az ágynemű ott maradt, de mi ebéd után bizony hazajövünk majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése