2009. december 31., csütörtök

Ma egymással fogócskáztak a lányok. Persze Mári még a kis suta, keresem a lépéseket és a lábam módján, meg négykézláb, de kergették egymást felváltva, és határozottan élvezték. Én meg azt, hogy szép lassan eljutunk/-ottunk oda, hogy tudnak egymással játszani. Jó érzés volt nagyon. Jó kedvem lett. Az alsószomszédnak kevésbé, amit rögtön jelzett a radiátor püfölésével, ma éppen ezért voltunk neki hangosak. Minden nap többször talál rá okot, sokszor azt gondolom, várja, hogy pl. Mári leejtse a poharat a kezéből, és jelezhesse, itthon van ám, hallja ám, zavarjuk ám... Én meg újfent nagy levegőt vettem, és szilárdan tartottam magam azon elhatározásomhoz, hogy csak azért sem szólok rá a csajokra, mikor egyszerűen jól érzik magukat az otthonukban a családjukkal.
Ma az együtt játszás napja volt nekik, fürdés után nekiálltak még vagdosni nagy egyetértésben. Mári is megkaparintott egy ollót, és rettentően büszke volt rá, hogy a kezében tarthatja. Persze vágni nem tud vele, nem is kell, hogy tudjon, de böködi apapírdarabokat, ahogy Julinál látja. Nem érti azt hiszem, neki miért is nem lesz egyre több, mint a szemében piedesztára emelt nagynak.
Közben délután séta közben ezt láttuk. Juli szerint ködszerű idő volt... én meg bár a Bazilikát nem szeretem különösebben, de azt, ahogy előbukkan, bármikor izgatottan és gyermeki ámulattal vagyok képes szemlélni:)

2009. december 30., szerda

Juli doktorost játszik.
-Lélegezz méheket!-mondja.:)

2009. december 27., vasárnap

A karácsonyi hangulat...

... részeként idén a Diótörő is helyett kapott a polcon.

Country Cottage Needleworks: The Nutcracker
36 ct Zweigart Edinburgh Cream,
TGA, WDW és CC fonalakkal


enyémtiédmienk

Most beteg voltam nagyon, és kaptam egy nagy mackót a papáéktól.-meséli Juli-És Márika is kapott egy kisebbet. De az igazából közös. :)
Mi nem használunk mikrót, -meséli Juli anyunak a mikrójukra pillantva - mert az kifertőtleníti az ételekből a vitamint.

2009. december 24., csütörtök

Áldott, békés, meghitt, szeretetben gazdag karácsonyt kívánok
minden kedves rokonomnak, barátomnak és erre járó olvasómnak!

2009. december 23., szerda

Időközben ezt a kis mézeskalácsos képet bekereteztem
amolyan könyvespolcon támaszkodósra...


Country Cottage Needleworks: Gingerbread Cottage
35 ct Zweigart Edinburgh kávéval festettem
TGA, WDW és CC fonalak szemre válogatva


Márti angyalkája :)

Járt közben errefelé egy kis angyalka a Vértesből is...
Kedves Márti, köszönöm szépen a manókat!
(még majd mutatom a képeket is:))

2009. december 21., hétfő

Ajándékom Melindától

Nagy meglepetésemre felénk repült egy pilisi angyalka...
Kedves Melinda, nagyon jól esett, hogy gondoltál rám,
szívből köszönöm!

Mártinak szeretettel!

Bent Creek: Photobooth Snowmen
28 ct Zweigart
TGA és CC fonalakkal

2009. december 20., vasárnap

Rég jutottam net közelébe.
Gábor hónap eleje óta nem tárgyal, ami azt jelenti, sokal többet van velünk, nincsenek éjszakába nyúló aktanézegetések. Így nem csináltam igazán semmit, mert inkább lubickolok az együtttlétekben. Közben több mint 2 hétig beteg volt a család, Gábor, Juli és Mári is ágynak dőlt, de rendesen. Gábornak gyakorlatilag egy héten át folymatosan 38-39 között volt a láza minimum. Éjjel-nappal priznic, hűtőfürdő, végül lement a makacs láz (mindhármuknál közel 40 fok), és a közben még szokásos kinél hányás, kinél hasmenés. Szerencsére már csak az orrukat fújják és köhögnek. Karácsonyra már biztos meggyógyulnak. Fura, hogy én nem lettem beteg, pedig nekem jutott mindhármukról rendesen minden:), hiszek abban, hogy ilyen vírusoknál, ha szükség van rám, valahogy nem ragad rám. Bár ezt gondolom az orvostársadalom nem így gondolja. Persze, mikor végre lement a lázuk, és kicsit megnyugodtam, náthás lettem rögtön, szerintem pszichés alapon, de hát ez említésre sem méltó.

Mári közben egyre többet és többet beszél, rengeteg szót ismétel utánam a maga módján, de szerintem meglepően érthetően. Már nem is számlálom.Vannak félreértelmezései is, pl azt mondja anya gyeje (=gyere), de ez azt jelenti vegyél fel:), hát hiába, ezt hallja. Juli nevét egyszerűen tökéletesen ejti már, minden hangot szépen kiengedve, jaj, ezt nagyon szeretem hallani. Sőt, amiért odavagyok, van két mondóka, amit ugyan szóról szóra nem tud, de szókapcsolatokat (sőt egy-egy sort) igen, meg a ritmust is, és skandálja velünk. Amit meg tud, lelkesen kiabálja, végül örömében tapsol... édes...


Az elmúlt hetekben megszeretett nagyon egy babát (nekem babázósak a lányok), olyannyira, hogy még a szopizós szokásait, testtartását is átalakította miatta. Éjszaka, ha felébred, ezt kiabálja: "anya, baba, cici"... így sorban egymás után, míg mellé nem érek...

Még mindig nem szeret nagyon gyalogolni. Egyedül is egész sokat tud, kézen fogva meg teljesen jól közlekedik, de kifejlesztett egy speciális térdenjárást, és nem hajlandó róla lemondani.


A képen éppen fülig lisztes, segít az egyik reggeli pizsissütésnél...


Sajnáltam ezt a betegséget, mert Juli mostanában végre szereti az ovit, magától kérte, hogy már ott ebédelne, mert ő nagy ovis-ezzel indokolta. Ez a Mikulás- és karácsony várás, a készülődés jót tett, mostanában már nem volt sírás azért mert menni kell, sőt ami fontos, ott sem! Örülök neki, néha már játszik a gyerekekkel is, szóval jó lett volna, ha ez nem törik meg, de így alakult. Remélem, januárig nem csitul a lelkesedése.

Egyre jobban várja a Jézuskát, már visszaszámol, olyan jó megélni. Mesélek neki a gyerekeknek szóló Bibliából, mostanában csak ezt kéri. Folyton Jézuskásat játszik. Beteszi az egyik babát a bölcsőbe, betakargatja, és mögé ül, plédet borít magára a kis Szűz Mária. És ott ül áhítatban. "Jézus Krisztus- mondja- ez olyan szép név. Ez tetszik nekem." Csak azt sajnálja, hogy nem lány. Nem is érti igazán, miért nem lehet az, és azt mondja, neki azért inkább lány a Jézuskája...
-Zsúr lesz nálunk- mondja egyszercsak- megszületik a Jézuska, az a szülinapja, hát zsúrt kell tartani." Így megegyeztünk, hogy az egész karácsony egy nagy zsúr. Ezzel elégedett. Szerinte a pásztorok és három királyok imádása is az...

2009. december 5., szombat


"Rohan az idő....
... Évek múlnak el, megállítanám, de nem lehet,
Mert az idő könyörtelen vonatán fut minden tovább."
(Koncz Zsuzsa)

-Anya, valaki összefirkálta a falat. -figyelmeztet Juli.
-Valaki? Ki lehetett?
-Hát nem tudom, vagy én, vagy Mári.
-Nem tudod? Mári fel sem ér odáig. És nem is tud még ilyen szépen rajzolni. Azt hiszem, én tudom, ki volt.:)
-Hát, szerintem Mári odatolta a széket, és a székről ő is eléri.

Na, ki a húnyó???:D

2009. december 4., péntek

Juli nagyon várja már a Mikulást. Már ma este telepakolta az ablakot csizmával, papuccsal, hogy ne maradjon le semmiről. A csizmák alá kekszet készített, amit akkor fognak megtalálni, amikor felemelik a csizmákat, hogy telepakolják. Keksz pedig azért kell, mert a rénszarvasok szerinte biztos éhesen érkeznek hozzánk. De azt mondta, kaphat belőlük a Mikulás is, ha már ő is hoz neki mindenfélét. :)
Az oviban egyébként ma már találkozott vele. Tartottam tőle, hogy félni/sírni fog, mostanában elég sírós lett, de nem volt ilyesmi. Attól szeppent meg, amikor reggel nem találta a szekrénykénél a benti cipő felét. (A Mikulás érkezéséig mindenki, az óvó nénik is fél pár papucsban rohangáltak, mert a másik felét kitették az ablakokba:). ) Nagy nehzen megértette, hogy ez jó, és nem baj, hogy fél cipője van csak. De elég nehezen ment.

2009. december 2., szerda

Juli, ma mikor érte mentem, azt mondta: "Anya, holnap jöhetnél később." Remélem, megtört a jég, és szeretni kezdi az ovit.