"Adok neked valamit, de okvetlen hazavidd, adok neked valamit, de okvetlen hazavidd...
...Aztán vidd el ezt, meg azt,csak ezt meg azt, nem amazt!"
(Barak László)
Végre elkészültem a tavaly beígért PIF ajándékommal Marcsinak. Az egy éves határidőt azonban nem tudtam tartani. Meg is beszéltük, duplázunk, és toldjuk újabb 365 nappal. Mivel én akkor már belefogtam, már nem tettem félre. Mostanában úgyis kevés időm jut a kézimunkázásra, így mikor volt időm, inkább befejeztem.
Nagyon tetszenek a hagyományosan piros-fehér színű francia (stílusú) minták. Mivel Marcsinak készítettem ajándékot, igyekeztem neki tetsző színeket választani, a pirosat rózsaszínre és annak árnyalataira cseréltem le, hisz mint sokan tudjuk, a rózsaszínt kedveli, ha hímzésről van szó. De azt is tudjuk, nemcsak a rózsaszín szerelmese, hanem a dobozoké is, hát üsse kő, doboz is lett, bizony-bizony rózsaszín!:D És hogy ne felejtse, hogy tőlem kapta, hát varródoboz, mert arra azért minden nőnek és spulninak szüksége lehet. A doboztető belső oldala tűpárnaként tehet jó szolgálatot, az elválasztó betétre pedig minden fontos rápakolható.
A doboz tetején lévő hímzés alapvetően két minta kombinációja, meg mindenféle bohóckodás, itt-ott, ami csak úgy jött. Emma R centije nagyon megtetszett, így az ő munkája az egyik inspirálóm. A minta felső részéhez pedig Chrystelle tervezését használtam.
