cipelős batyu Márinak

Mert két lánynak egy ritkán elég. Mivel Márié, így kék lett, meg zöld, bár sikerült belecsempésznem rózsaszínt és lilát is. Nekem olyan, mint egy fáradt, őszi szivárvány. 

 Lehullott három falevél

észrevétlen az őszi ágról.

És jött a szél, a messzi szél,

egy messzi, másik, új világból.-

Elröpült három falevél...

Az egyik magasba vágyott:

talált a felhők közt új világot,

emelte, emelte a szél...

A másik rohanni vágyott:

magasba hágott és mélybe szállott,

sodorta, sodorta a szél.

Harmadik szédülni vágyott,

szemét lehunyta, semmit se látott,

kavarta, kavarta a szél.

Lobogott három falevél...

Lehullott három falevél

tehetetlenül a világból.

Ki emel fel az őszi sárból,

ti szegény három falevél?

Ott lenn a sár, fekete mély-

 

 (Weöres Sándor: Ballada három falevélről)

Fonalak: Barka: Gilice (Madárlátta, Galambkék, Cukorborsó, Paszuly, Kerekerdő, Dűne, Puszedli, Papsajt, Szilvásgombóc, Páva, Mályva)

cipelős batyu Julinak

 A szép őszi estében valami
titokzatos és megható varázs van.
A fák rikító, szilaj színei,

a harsányrőt lomb a halk hervadásban,

a komorodó, fáradt föld felett

a kék ég, s a fátyolnyi köd az arcán,

a le-lecsapó borzongó szelek,

melyek mögött már tél sejlik s vad orkán:

mind hanyatlás, s mindenen ott a tűnt

élet szelíd mosolya, búcsúfénye -

az, amit embernél úgy nevezünk,

hogy: a fájdalom fenséges szemérme. 

Ezt meg pont ma olvastam, és valahogy ez a táska is ilyen. Első látásra talán nem, de nekem kicsit ősz is, szilva, ringló, körte is, és persze szőlő,  meg színes levelek.


És egy táska, mert egy kislánynak táskából sosem elég. Különösen, ha az kellőn nagy és pakolós, hogy minden szükséges játék és mesekönyv beleférjen, amik a mindennapok nélkülözhetetlen darabjai,  amit hurcolászni kell, és ami kellőn rózsaszín. A színeket ő választotta,  nem nagyon volt beleszólásom.

Fonal: Barka, Gilice (Papsajt, Kerekerdő, Mandula, Szilvásgombóc, Cseresznyevirág, Lencsilány)

ikrek

ajjajjaj, hogy én milyen rég nem jártam erre!

Ezek  a párnák a köztes időben készültek a maróti házikóba, ahol minden kékes-zöldes és natúr színű a sógornőm  vágyai szerint. Ikrek, mert egyformák, de mégis nagyon mások. Egyszerűek  csíkosak tudom, de szeretem a csíkosat.

Fonal: Barka, Gilice mindenféle maradékból, a nevükre már sajnos nem emlékszem:)

Az úgy volt,

hogy még   a nyáron nagyon megtetszett a Möbius-stóla meg az Almás pite, és azt találtam gondolni, nekem ez így együtt jó lesz. Némi variálással így is lett. A felénél világossá vált számomra, nekem ez túl bő (merthogy miért fogadtam volna szót  a bölcs tanácsnak, hogy próbahorgolással indítsak?), és a csavarintás se vesz majd fel annyit, amivel le ne csúszna a bokámig, de lebontani nem akartam. Aztán csak horgoltam és horgoltam egészen addig, míg a rá szánt fonalam az utolsó centiig el nem fogyott (sok fonál, nagyon "ette" - vagy csak nekem kell megszoknom, máshogy fogy, mint  a hímzőfonal -, és simán elbírt volna még néhány kallódó gombócot), végül pedig, hogy használni is tudjam, csavarintottam még egyet, egy szerintem rózsát, így született meg az én rózsás-Möbius-stólám.

Kétszer tudom a nyakamba tekerni, ha sál, vagy a rózsát balra vállra vetősen, ha kendő. Minden nagyképűség nélkül, szerintem, rajtam jobban  mutat, mint  a padon, talán egyszer azt is megmutatom.

 Barka, Almáspite 



ráadás

szöveg helyett most inkább ezt hallgasd

És akkor most következik egy kis kép is hozzá...
... együtt:

 
... külön:

  ... használatban:

 Fonalak: Barka fonal, Gilice



Na jó, ha tetszett, akkor jöhet ez is, igaz?

Hopp Juliska, hopp Mariska

Ha már Julinak készültek párnák, Mári is sorra került. Mivel a kéket szereti általában mindenből, az övé ilyen lett. Látom, hogy helyenként kusza, de nem volt szívem a végén visszabontani. Ezt leszámítva nekem tetszik.

Fonalak: Barkafonal, Gilice

párnamánia Julival

Alszik a hársfa, a sárgarigó,

zöld köpenyében a zsenge dió,

alszik a hangya, a füz, a patak,

árny maszatolja a házfalakat.

Alszik a számtan, az öt meg a hat,

alszik a rét takarója alatt,

hunyd be szemed, de mögötte is én,

én legyek ott befalazva csibém...

Velük alszik, ami már önmagában is elég. A színeket ő választotta, bár a zöldhöz egy kicsit alkudoztunk. Fényképezni (amivel megvárhattam volna  a napsütést) csak vele együtt lehetett:D, de így van jól, neki készültek. Látszik, ahogy hadonászik, a "fotózás" közben végig mesélt nekem. És IGEN, lelkesen horgolok:)))

Fonalak: Barkafonal, Gilice: Ananász, Málna, Lencsilány,

Szilvásgombóc, Papsajt, Paszuly, Cukorborsó

Nem én találtam ki, de remek ötletnek tartom: a párnák hátuljához az újrahasznosítás és a puhaság:) jegyében régi/nem használt/kinőtt  pulcsikat vettem elő. Az útmutató pl.  itt...