Első nap az oviban. Izgalommal teli, de jó volt. Nem katartikus, nem babusgatós, inkább anyát kereső, anya kezét fogó egy darabig. Némi tanácstalan helykeresés, magányos álldogállás, majd az óvó néni kezét megragadó, végén hangosan köszönős: Szia!Holnap is jövök! És megy. Lehet, hogy anyának nehezebb, mint neki?
2009. szeptember 14., hétfő
Első nap az oviban. Izgalommal teli, de jó volt. Nem katartikus, nem babusgatós, inkább anyát kereső, anya kezét fogó egy darabig. Némi tanácstalan helykeresés, magányos álldogállás, majd az óvó néni kezét megragadó, végén hangosan köszönős: Szia!Holnap is jövök! És megy. Lehet, hogy anyának nehezebb, mint neki?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Ó, imádnivaló a kiscsaj (mindkettő)!!!!:D
A katicák pedig csudipofák! (lehet, hogy azt kellett volna küldenem méhecske helyett?) ;D
Ha "holnap is megy",akkor nincs vész!!
Nyugodj meg anya,így van jól ahogy van:)Ha nevetve otthagyott volna,akkor meg az esne rosszul:))
A Collett féle kollekció pedig csodás!!
Szuper!! Lackó már óvatosabb a témában, inkább nem menne... de remélem ez hamarosan változni fog! :))) Reggelente a befelé menet kicsit pityergős, tétovázós, de az ebéd utáni arculat, azért már mást mutat!!! :)
Barbi, a méhecskének is nagyon nagy sikere volt! Köszönjük!
Melinda, persze tudom, és te is jól tudod, tapasztalod.:)Csak rágódós fajta vagyok...
Colette oviszsákjai pedig szerintem is szuperek:) ()Kicsit magamnak is vettem;)
Márti, jó a délutános rész, ezek szerint tetszik neki.:) Ugye?
Megint fáziskéséssel fedeztem fel a bejegyzéseidet:)), olyan szívmelengetőek, egyik ezért... másik azért!:) De jó, hogy megint van kedved blogolni!
Megjegyzés küldése