Udvarunkon, ablak alatt
Álldogál egy fura alak
Hóból van a keze, lába,
Fehér hóból a ruhája,
Hóból annak mindene,
Szénből csupán a szeme.
Vesszőseprű hóna alatt,
Feje búbján köcsögkalap.
Kicsit másmilyenek, mint ahogy a vers állítja, de azért hóemberek.
Ez az utolsó "csizmazsák". Pici Márinak hozza benne a Mikulás a meglepijét. Juli számontartja:) A zsák nem sokkal Mári születése előtt készült, akkor még név nélkül, mert nem szerettük volna tudni előre, hogy kisfiú vagy kislány érkezik-e hozzánk. Végül a kórházban hímeztem rá a nevet. Nem vagyok híve a kicsinyítő képzős alakoknak, de ott Mári még olyan icuri-picuri volt, így került rá, hogy Márika. Azt hiszem, néhány év múlva kibontom, és újraírom rá Máriként. De most még így jó:)
A minta megintcsak Bent Creek, és szintén
Rita boltocskájában bukkantam rá. A zsák paraméterei teljesen azonosak a többivel: 32-es lenen egy szállal hímeztem. A fonalak itt is WDW-s és TGA-s kézzel festettek.
A zsákok is meglepetések lesznek, nemcsak a tartalmuk:) Juli nem látta őket, Gábor meg csak a lányokét. Az, hogy neki is készült egy, szerintem fel sem merül benne. Magamnak nem készítettem. Az én meglepimről egy másik Mikulásnak kell gondoskodnia:)))