rájátszás - mert még szépen süt a nap

Nem nézek oda, csak vedd le ruhád,
fürödj meg nyugodtan, senki se lát.
Leszek én vízforrás, lágy, ringató,
s testedre vigyázó, hűs, tiszta tó.

Nem nézek oda, csak merülj alá,
s válok dús haboknak fodraivá.
Karomban tartalak, becézlek majd,
száz tavirózsa míg bennem kihajt...

... Szemedben villanok, s szárító szél,
borzongó testeden... az lettem én.
Nem nézek oda, csak érintelek,
lágy szellő vagyok én... s lélegzeted...

Még mindig a rózsák, csak most másképpen, mintha egy zöld tó közepén úszkálnának. A tálca megint régi, vagy száz éves, a belseje új. Anyukámnak készült még egy karácsonyra.

40 ct Newcastle linen

minta: az ötlet Atalie, saját variálással fűszerezve

fonal : WDW

                            

rózsák halomban

Lehet, hogy soha ki nem ejtem,
Mit boldog fájón rejt a lelkem.

Mint gyémántot a szürke tokban,
Hordom e kincset mély titokban.

Szent e titok s e némaság szent,
A sírban mondok rája áment.

De szemeimben ott lobogsz majd
S te adsz ajkamra hosszú sóhajt.

A vérem lángra tőled lobban
S virágot nyitsz haló poromban.

Magányos és fekete rózsát
És – nélküled nem lesz mennyország!

                                   (Juhász Gyula)

Megint újrahasznosítás sajátos módon: a tálca régi, a rózsák újak benne.
Szerintem egészen jól megférnek együtt.

  

40 ct Newcastle linen

minta: amolyan hasraütősen

fonal : WDW