lánc, lánc, eszterlánc

A rózsa a valóságban nem tartozik a kedvenceim közé, még csak nem is szeretem, számos más kedves virágom van. Mégis vannak olyan tárgyak, amiknél elképzelhetetlen számomra más díszítés, de lehet, hogy csupán kellő fantáziám hiánya miatt.  Miniben van, hogy elférjen ezen a kis helyen, és színes, hogy sokféle ruhához viselni tudjam, ha kedvem támad hozzá.

Rózsa, rózsa rengeteg,

Lányok, lepkék, fellegek,

Lányok, lepkék, fellegek,

Illanó könny, permeteg.

Lángoló menny, alkonyat,

Csupa vér az ajakad,

Csupa vér az ajakad,

Ha csókollak, védd magad.

Minden árad, fut, remeg,

Rádnéz, aztán ellebeg,

Rádnéz, aztán ellebeg,

Csak az Isten érti meg.

Messze libben a hajad,

Nevetésed itt marad,

Nevetésed itt marad,

Mint kendőd a szék alatt.

Rózsa, rózsa rengeteg,

Lányok, lepkék, fellegek,

Lányok, lepkék, fellegek,

Illanó könny, permeteg.

(Weöres Sándor)

Minta: valami rózsaféle, ahogy alakult

Fonal: apró maradék darabok :)

 



Mári névnapos kincsese

mert mindent dobozolnak, pakolgatnak és rakosgatnak.
Elkérte, megkapta, és most boldog, mert van szerinte szép doboza..

Szerintem meg hallgasd csak, ez is szép.

 40 ct Zweigart Newcastle

Minta: csak egy rózsa, némi körítéssel

Fonal: Nina's theards, Nina's Ribbon Silk 

"nem kell a púder...

nem kell a vaker

nem kell a fanki

nem kell a punk

csak egy: az undorgrund"

Ez  az A.E.Bizottság szám jutott eszembe, persze, nem ide való, tudom én azt. De púder valóban nem kell sokszor, sem  a szó metaforikus, sem pedig valódi értelmében. Legalábbis én nem abból a nőből való vagyok, akinek elengedhetetlen és mindennapi kellékként rejtőzne a táskájában és a lakás különböző részein. Azonban a tartó kedvéért vettem egyet, mert mégis így teljes a kép. És talán még használni is fogom - igaz,  ritkán.

 " A hajnal olyan volt, mint könnyű sóhajtás:

arca púder, kontya gyöngy,

s minden sejlő lágy göröngy,

akár messzi foszló, álom óhajtás…"

40 ct Newcastle linen, saját festés

Fonál: ami kevés kallódó darab a kezem ügyébe akadt :)

Minta: saját, annak nevezhető egyáltalán? , 
ami éppen adta magát a hangulatomhoz és a formához :)

rájátszás - mert még szépen süt a nap

Nem nézek oda, csak vedd le ruhád,
fürödj meg nyugodtan, senki se lát.
Leszek én vízforrás, lágy, ringató,
s testedre vigyázó, hűs, tiszta tó.

Nem nézek oda, csak merülj alá,
s válok dús haboknak fodraivá.
Karomban tartalak, becézlek majd,
száz tavirózsa míg bennem kihajt...

... Szemedben villanok, s szárító szél,
borzongó testeden... az lettem én.
Nem nézek oda, csak érintelek,
lágy szellő vagyok én... s lélegzeted...

Még mindig a rózsák, csak most másképpen, mintha egy zöld tó közepén úszkálnának. A tálca megint régi, vagy száz éves, a belseje új. Anyukámnak készült még egy karácsonyra.

40 ct Newcastle linen

minta: az ötlet Atalie, saját variálással fűszerezve

fonal : WDW

                            

rózsák halomban

Lehet, hogy soha ki nem ejtem,
Mit boldog fájón rejt a lelkem.

Mint gyémántot a szürke tokban,
Hordom e kincset mély titokban.

Szent e titok s e némaság szent,
A sírban mondok rája áment.

De szemeimben ott lobogsz majd
S te adsz ajkamra hosszú sóhajt.

A vérem lángra tőled lobban
S virágot nyitsz haló poromban.

Magányos és fekete rózsát
És – nélküled nem lesz mennyország!

                                   (Juhász Gyula)

Megint újrahasznosítás sajátos módon: a tálca régi, a rózsák újak benne.
Szerintem egészen jól megférnek együtt.

  

40 ct Newcastle linen

minta: amolyan hasraütősen

fonal : WDW

Hol volt,

hol nem volt...

Ez a tükör is egy zsibvásárból való, régi, kopottas, de tetszett ez  a szeceszziót idéző íves formája. Az eredeti tükröt szétszedtem, a hátlapja helyére hímzés került, de a másik oldala tükör maradt.  Mivel fésülködőasztalom nincs, Julié lett, így most már nemcsak Hófehérke, hanem gonosz mostoha is szeret lenni időnként.

 40 ct Newcastle linen

minta: magyar népi motívum (gyergyói)

fonal : WDW



őszrevaló

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket

üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd

szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,

megannyi dús, tündöklő ékszerét.

Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,

és elgurul, akár a brilliáns.

A pompa ez, részvéttelen, derült,

magába-forduló tökéletesség.

Jobb volna élni. Ámde túl a fák már

aranykezükkel intenek nekem.

(Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli )

Legalábbis nekem ezt az évszakot idézi. Nosztalgikus hangulatban készült ez a tálka még tavasszal, és szándékosan nem nevezem hamutartónak, pedig tudom, hogy rendeltetését tekintve az, de miért kéne funkciójának megfelelően használni? Dohányzásellenesek vagyunk, viszont folyton keresem az olyan tárgyakat, amire, amibe hímzéseket tehetek. Így akadtam erre is egy zsibvásár alkalmával, hogy aztán a két üveglap közé hímzés kerülhessen. Mivel rézből van, ráférne egy jó kis szidolozás. Ráférne, majd egyszer :)

És ha nosztalgikus hangulat helyett inkább a giccs ugrana be, hallgasd meg gyorsan ezt ;)

ikrek

ajjajjaj, hogy én milyen rég nem jártam erre!

Ezek  a párnák a köztes időben készültek a maróti házikóba, ahol minden kékes-zöldes és natúr színű a sógornőm  vágyai szerint. Ikrek, mert egyformák, de mégis nagyon mások. Egyszerűek  csíkosak tudom, de szeretem a csíkosat.

Fonal: Barka, Gilice mindenféle maradékból, a nevükre már sajnos nem emlékszem:)

Az úgy volt,

hogy még   a nyáron nagyon megtetszett a Möbius-stóla meg az Almás pite, és azt találtam gondolni, nekem ez így együtt jó lesz. Némi variálással így is lett. A felénél világossá vált számomra, nekem ez túl bő (merthogy miért fogadtam volna szót  a bölcs tanácsnak, hogy próbahorgolással indítsak?), és a csavarintás se vesz majd fel annyit, amivel le ne csúszna a bokámig, de lebontani nem akartam. Aztán csak horgoltam és horgoltam egészen addig, míg a rá szánt fonalam az utolsó centiig el nem fogyott (sok fonál, nagyon "ette" - vagy csak nekem kell megszoknom, máshogy fogy, mint  a hímzőfonal -, és simán elbírt volna még néhány kallódó gombócot), végül pedig, hogy használni is tudjam, csavarintottam még egyet, egy szerintem rózsát, így született meg az én rózsás-Möbius-stólám.

Kétszer tudom a nyakamba tekerni, ha sál, vagy a rózsát balra vállra vetősen, ha kendő. Minden nagyképűség nélkül, szerintem, rajtam jobban  mutat, mint  a padon, talán egyszer azt is megmutatom.

 Barka, Almáspite 



Notesz Julcsinak

Julcsi is megkeresett egyszer egy csereajánlattal, én is jól jártam, remélem, ő is így gondolokodik róla. Noteszt szeretett volna, rózsásat, tudjátok vagy sem, mindenből az  a gyengéje:). (Igaz, Julcsi?) Szerintem igazán julcsissá sikerült, mert újrahasznosítottam - ahogy leleményesen ő szokta tenni mindennel, amitől nekem még jobban tetszik, bármit is készít éppen -,  egy régi lenvászon ruhám anyagát használtam a hímzés alapjául. Már régen meg kellett volna kapnia, mivel azonban nem tudtam vele (sem) találkozni a múltkor, így végül most  a postára bíztam.

minta: saját

fonal: Silk'n Colors

Apróság

Mártinak szeretettel, csak mert zsófis noteszre vágyott:D

Még a nyári találkozásunk során adtam neki, remélem,

azóta került is már bele ez-az,

 és azt is, hogy szívesen nézegeti.

With my Needle: Quaker Samplings (részlet)

40 ct Zweigart Newcastle (Hand dyed by Nina: Cameo Rose It)

Silk'n Colors

(A fotókat Márti készítette, már nem volt alkalmam rá:))

utazós album

idézet helyett...

Újra egy fotóalbum. Gergőék (= testvér) ősszel Új-Zélandon voltak nászúton, és szeretett volna egy albumot, amit én kötök nekik, ami majd  nemcsak belül, de kívül is emlékezteti őket arra  a bizonyos néhány hétre. A szigeten mindenhol ilyen táblák figyelmeztetnek a kiwik jelenlétére, és intik óvatos és figyelmes vezetésre az utazót éppúgy, mint nálunk a vadveszélyt jelzők, így vált szerintem alkalmassá egy album borítójaként. Rákerült még az utazás éve, a  megtett kilométerek száma és persze a helye is. Egyszerű nagyon, de nekem elég kerek.

 Minta: saját

Anyag: 32 ct Zweigart Newcastle linen

fonal: WDW

ráadás

szöveg helyett most inkább ezt hallgasd

És akkor most következik egy kis kép is hozzá...
... együtt:

 
... külön:

  ... használatban:

 Fonalak: Barka fonal, Gilice



Na jó, ha tetszett, akkor jöhet ez is, igaz?

Hopp Juliska, hopp Mariska

Ha már Julinak készültek párnák, Mári is sorra került. Mivel a kéket szereti általában mindenből, az övé ilyen lett. Látom, hogy helyenként kusza, de nem volt szívem a végén visszabontani. Ezt leszámítva nekem tetszik.

Fonalak: Barkafonal, Gilice

Judit képe

- Komámasszony, hol az olló?

- Imént kérte el a holló.

Gyolcsinget varr az urának,

fodros kötényt a hugának,

posztóujjast a fiának,

hálósipkát az ipának,

bársonymellényt a napának

s rakottszoknyát - jómagának.

El is készül egykettőre -

mához három esztendőre.

A vers vége szinte rólam szól, Judittal még ősz elején volt egy csereberénk, a lányok szép hátizsákokat kaptak, én pedig hímeztem - khmm csak kicsit/nagyon lassan. Az egyik része már készen volt egy ideje, és végre elkészült a másik fele is. Ez a minta tetszett neki nagyon, de nem ugyanúgy csináltam, remélem, nem csalódik benne. Most vöröses-bordós-barnás árnyalatot választottam, a képei alapján ez jobban illik hozzá, mint a rózsaszín. Bízom benne, jól gondoltam.

Les creations de Chrystelle (Coté Couture), Emma R és mások nyomán, ahogy kedvem tartotta:)

40 ct Zweigart Newcastle Nat,ural

CC, WDW és DMC  fonalakkal