Esténként énekelek imádkozás és elalvás előtt a lányoknak. Egy mindig ugyanazt, meg egy választhatót is.
-Nem ezt akarom! Nem ezt akarom! -mondja nyafogva Mári, miközben tenyerével betapasztja a szám. Ő még így választ. :)
-Hát mit szeretnél?
-A nagykarácsont.
-Mári, biztos a Kiskarácsony, nagykarácsonyt énekeljük májusban, ráadásul elalvás előtt?
-Igen. -feleli vigyorogva és bólogat.
Később aztán kiegyezik az Erdő szélén házikóval is. Szerencsére.
Egyébként nagyon bírom ezeket az esti rituálékat. Juli mostanában rendszeresen így játszadozik velem minden este:
-Anya, énekeld, tudooood, amit nagyon szeretek.
-A beültettem kiskertemet?
-Igen, én meg becsukom a szemem, és alszom.
(...elkezdem énekelni, ők hangosan, lelkesen rázendítenek mellettem, majd Juli méltatlankodva megszólal:
- Jaj, anya, tudoood, ha ezt énekled, rögtön kipattan a szemem, és nem bírok magammal, énekelj inkább mást.
Persze, előre tudja, hogy ez így lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése